A jubileumi, 30. Horvát Kisebbségi Fórumot december 5-én a Horvát Matica Iseljenika szervezésében rendezték meg. A találkozón tizenkét európai ország horvát kisebbségi közösségeinek képviselői – köztük a magyarországi horvátok képviselői – valamint kulturális, könyvtári, oktatási és médiaterületen dolgozó szakemberek vettek részt.
Az idei fórum támája: A horvát kisebbség könyvtárai és közösségi hálózatai az európai szomszédságban - lehetőséget teremtett annak megvitatására, miként válnak a könyvtárak és a digitális platformok a horvát közösségek nyelvének, identitásának és kulturális örökségének megőrzésében kulcsfontosságú eszközökké a hazán kívül élő horvátok számára.
A fórumot a zsúfolásig megtelt teremben Zdeslav Milas, a Horvát Matica Iseljenika igazgatója nyitotta meg. Köszöntőt mondott több magas rangú horvát intézményi képviselő is, köztük Grlić Radman Gordan, Horvátország kül- és európai ügyekért felelős minisztere. A meghívott vendégek között volt Mladen Andrlić, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint Gugán János, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke.
Skrlinné Sákán Tímea: a Croatica a digitális fejlődés élvonalában
A fórum második paneljében Skrlinné Sákán Tímea, a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Nonprofit Kft. igazgatója mutatta be azt az átfogó digitális rendszert, amelyen keresztül a magyarországi horvát közösség kapcsolódik egymáshoz, tájékozódik és dokumentálja tevékenységét. A Croatica ma már egyesíti a nyomtatott sajtót, az audiovizuális tartalmakat és a fejlett online csatornahálózatot, így egy hozzáférhető és megbízható digitális archívumot hoz létre.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a honlapok és a közösségi hálózatok nem egymás versenytársai, hanem partnerek: a weboldalak modern könyvtárként őrzik a tudást, míg a közösségi média az olvasóterem szerepét tölti be – a gyors információcsere és a közösségi találkozás helyszíneként. Együtt olyan digitális teret alkotnak, ahol a horvát identitás látható, elérhető és élő marad, függetlenül a földrajzi távolságoktól.
„Célunk, hogy mindenki számára elérhetők legyünk, függetlenül attól, hol él. A digitális tartalom ma már ugyanolyan fontos, mint a nyomtatott szó” – hangsúlyozta az igazgatóasszony, hozzátéve, hogy a Facebook-oldalak, webportálok, a YouTube-csatorna és az új médiatartalmak a Croaticát a magyarországi és a tágabb régió horvát közösségének egyik fontos találkozási pontjává teszik.
A Croatica a jövőben is elkötelezett marad a horvát kultúra megőrzése, dokumentálása és továbbadása mellett – mind a nyomtatott kiadványok, mind pedig azok a digitális formák révén, amelyek az új generációk kulturális terét formálják.
A horvát nyomtatott szó folytonossága Magyarországon
A fórum bevezető előadásában dr. Bality Szilveszter, a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézetének munkatársa a horvát nyomtatott szó több évszázados jelenlétéről beszélt a mai Magyarország területén. Kiemelte a magyarországi horvát kiadói tevékenység dokumentálásának és kutatásának jelentőségét, valamint a nyomtatott kulturális örökség megőrzésének fontosságát, különösen egy olyan közösség esetében, amely évszázadok óta anyaországán kívül él és fejlődik.
Handler András: közös könyvtári rendszer a grádistyei horvátok számára
A kisebbségi könyvtárak szerepéről szóló panelbeszélgetésen dr. Handler András, a Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteményének igazgatója is felszólalt. Bemutatta a grádistyei horvátok közös könyvtári rendszerének kialakítására irányuló kezdeményezést három országban. A terv célja a gyűjtemények összekapcsolása és az anyagok szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítása. Hangsúlyozta, hogy a digitális hálózatok és a közös adatbázisok hosszú távon hozzájárulhatnak a kulturális örökség megőrzéséhez, valamint megkönnyíthetik a kutatók és az érdeklődők hozzáférését Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában.
Vjekoslav Blazsetin: az Instagram, mint közösségi archívum
A közösségi hálózatok szerepéről szóló panelen Blazsetin Vjekoslav, a Migrációkutató Intézet munkatársa mutatta be, hogyan válnak a kulturális egyesületek Instagram-profiljai – például a HKD Gradišće, a Baranja Táncegyüttes vagy a KUD Tanac – a közösség spontán vizuális archívumaivá. Az egyesületi tagok által közzétett fényképek és videók a fellépésekről és próbákról valójában egy digitális krónikát hoznak létre.
A fórum szakmai programja rávilágított arra, hogy a könyvtárak és a közösségi hálózatok egyre inkább kiegészítik egymást: a könyvtárak továbbra is az írott szó őrzői maradnak, míg a digitális platformok gyors információáramlást, szélesebb közönség elérését és a fiatal generációk aktívabb bevonását teszik lehetővé.
