Skrlinné Sákán Tímea, a Croatica igazgatója „A média szerepe a horvát kisebbség népszerűsítésében” című panelbeszélgetésen vett részt, ahol a kisebbségi média korlátozott anyagi lehetőségek melletti fenntarthatóságáról beszélt. A magyarországi horvátok tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy a fenntartható működéshez folyamatos munkavégzésre, szakmai színvonalra és horvát nyelven elérhető tartalmakra van szükség. A média összeköti a földrajzilag szétszórtan élő közösséget, figyelemmel kíséri intézményeinek tevékenységét, valamint megőrzi nyelvi és kulturális örökségét.
A rendszeres tájékoztatáshoz kiszámítható finanszírozás szükséges, amely lehetővé teszi a munkatársak képzését, a technikai felszerelés fejlesztését és a digitális eszközök beszerzését. A Croatica keretében működő médiumok és megjelenő kiadványok – a Hrvatski glasnik, a Radio Croatica, a TV Croatica, a Zornica nova, valamint az évente megjelenő Hrvatski kalendar és Hrvatski katolički kalendar – minőségi és hiteles munkájához stabil anyagi háttérre és közös felelősségvállalásra van szükség. A kisebbségi média támogatása egyúttal a nyelv megőrzését, a közösség összetartozását és jövőjét is szolgálja.
A beszélgetésen a szabadkai Hrvatska riječ hetilap és kiadóintézmény tapasztalatait is bemutatták. Szó esett az új médiaformátumok fejlődéséről, a közösségi médiában való jelenlétről és a Horvátországon kívül élő horvát közösségek láthatóságának növeléséről. A HINA és a HRT képviselői e közösségek életének rendszeresebb bemutatásáról beszéltek, és bejelentették, hogy a Hrvatska matica iseljenika közreműködésével képzést szerveznek a kisebbségi újságíróknak a Horvát Televíziónál.
A nemzetközi tudományos-szakmai konferencián dr. Blazsetin István, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa Ivan Antunović regényírói munkásságáról tartott előadást. A további előadások a szerbiai horvátok történelmével és demográfiai folyamataival, a bunyevác kérdéssel, a horvát nyelvvel és helyi nyelvjárásaival, valamint a nemzeti identitás megőrzésével foglalkoztak.
A médiával és a tudományos kutatásokkal foglalkozó témák mellett a panelbeszélgetések a szerbiai horvátok politikai helyzetére, intézményrendszerére, kulturális örökségére és kortárs alkotótevékenységére is kitértek. Megnyílt a ®iva baština (Élő hagyaték) című kiállítás, és bemutatták a szerbiai horvátok gazdag könyvkiadói tevékenységét. A Gozdenica Kulturális Központban a szabadkai Festival bunjevački pisama, a monostori Bodrog és a zombori Vladimir Nazor kulturális és művészeti egyesület lépett fel. A zárónapon a novaljai Szent Katalin-templomban Tomislav Lasić, a Szerémségi Egyházmegye püspöki ordinariátusának kancellárja mutatott be szentmisét.
A találkozót Novalja városa, a Migrációkutató Intézet és a Szerbiai Horvát Nemzeti Tanács szervezte a Külügyi és Európai Ügyek Minisztériumának társszervezésével, a Külhoni Horvátok Központi Hivatalának védnöksége alatt. A magyarországi résztvevők közreműködése hozzájárult a horvát kisebbségi közösségek közötti tapasztalatcseréhez. A Novaljával ápolt szoros kapcsolat az első találkozóig nyúlik vissza, amelynek középpontjában a magyarországi horvátok álltak.
Fotók: Croatica és Hrvatska riječ
