A kiállítás Vesna Mores több éven át tartó utazásainak lenyomata: 25 országban készített fényképeket piros ruhát viselő nőkről: hétköznapi jelenetekről, kulturális eseményekről és véletlenszerű pillanatokról egyaránt. Az ötlet abból a vágyból született, hogy bemutassa a nők sokszínűségét és erejét, függetlenül származásuktól vagy életmódjuktól. A fotókon meghatározó piros szín az élet és vitalitás jelképe, ugyanakkor utal a Piros Ruhás Napra is, amely a stroke megelőzésére és a nők egészségére hívja fel a figyelmet. A szerző a kiállítást minden nőnek ajánlja – bátorításként, hogy jobban figyeljenek magukra, egészségükre és mindennapi jóllétükre.
A megnyitó programját a HOŠIG Tamburica tánccsoportjának fellépése nyitotta meg. A piros ruhába öltözött fiatal táncosok zenével és tánccal vezették rá a közönséget a kiállítás témájára.
Ezt követően Skrlinné Sákán Tímea, a Croatica igazgatója köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy a Croatica kulturális központként folyamatosan azon dolgozik, hogy teret adjon horvát művészeknek és a kulturális értékek „őrzőinek”. Vesna Mores munkáit példaként említette arra, hogyan tud a fényképészet hidat képezni emberek és kultúrák között.
A kiállításról részletesebben Mándityné Zsifkovics Ágnes, a pécsi Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója beszélt. A piros színt az élet, az energia és az elszántság szimbólumaként értelmezte, a „piros hölgy” alakját pedig a női erő, kitartás és kreativitás megjelenéseként mutatta be. Hangsúlyozta a nők társadalmi szerepének fontosságát napjainkban.
Vesna Mores maga is megszólalt a megnyitón. Elmesélte, hogyan születtek a képek, és miként kapcsolódnak a női egészség, életerő és önmagunkra figyelés témájához. A világ asszonyai pirosban című kiállítása melegségével és emberközeliségével tűnik ki, ugyanakkor erős üzenetet hordoz: „Az élet szép. Éljük meg az apró örömöket, gondolkodjunk pozitívan, és vigyázzunk az egészségünkre!”
A kiállítás szerzőjéről
Vesna Mores Eszéken született, ahol ma is él és alkot. 1998 óta foglalkozik amatőr fotózással, tagja a Cerebro Egyesületnek. Több, mint húszéves pályafutása alatt számos hazai és külföldi önálló, illetve csoportos kiállításon vett részt.
Munkáiban gyakran jelenik meg a hagyományos kultúra, a folklór és a mindennapi élet, emellett útifotókat, portrékat és építészeti felvételeket is készít. Utazásai meghatározó szerepet játszanak alkotói munkájában – több mint 25 országban fotózott, sokszor olyan pillanatokat megragadva, amelyek hidat képeznek különböző kultúrák és emberi sorsok között.
Eszéki menedzserként, jótékonykodóként és a tamburazene lelkes támogatójaként aktívan gazdagítja városa kulturális életét. Több évtizedes munkásságáért 2002-ben megkapta az Eszék-Baranya Megye Életműdíját.
Szöveg: SST
Fotók: Skrlin Maja