Az idei eseménysorozat november 28-án kezdődött a budapesti Croatica multimédiás termében. A megnyitón Skrlinné Sákán Tímea, a Croatica igazgatója köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva a rendezvény jelentőségét a horvát irodalom és kultúra ápolásában és népszerűsítésében a pannon régióban.
„Ma itt, Budapest szívében gyűltünk össze, hogy közösen ünnepeljük a horvát irodalmi és kulturális örökség gazdagságát – nemcsak Magyarországon, hanem az egész pannon térségben. Ez a rendezvény a közösség erejét hirdeti, amely átlépi a határokat, és egy különleges kulturális együttműködési hálót fon körénk” – fogalmazott beszédében az igazgató.
Az eseményen részt vett Marina Sikora, a Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének tanácsosa, aki Nina Obuljen Korľinek kulturális és médiaminiszter megbízottja is volt egyben. Sikora gratulált a Croatica és a Djakovói Kulturális Kör sikeres szerepléséhez a zágrábi Interliber könyvvásáron. Szintén felszólalt Anđelko Dobročinac, Tovarnik polgármestere.
A rendezvény kiemelt vendége volt Tomislav ®igmanov, a Szerb Köztársaság Emberi és Kisebbségi Jogokért felelős minisztere, aki méltatta az „Élő örökség – A szerbiai horvátok szellemi kulturális öröksége” projektet.
„Ez a rész a szellemi kulturális örökségre vonatkozik, arra a gazdag hagyatékra, amelyet évekig kutattunk, gyűjtöttünk és tanulmányoztunk, és amelyet most bemutathatunk, hogy megmutassuk, kik is a szerbiai horvátok. Szokások, nyelv és hit egy helyen, amelyet igyekszünk ápolni, hogy életben maradjanak. Hasonlóképpen fogunk eljárni kulturális alkotásaink más területein is, legyen szó akár a tárgyi örökségről, akár az irodalmi vagy tudományos hagyatékról. Összegyűjtve, teljeskörűen, méltó módon rendszerezve, tele tartalmakkal szeretnénk bemutatkozni úgy, ahogy megérdemeljük. Mi vagyunk az egyetlen horvát közösség Horvátországon kívül, amely rendelkezik a szellemi kulturális örökség listájával, és ez ösztönzést jelenthet mások számára is – különösen azoknak, akik kulturálisan gazdagabbak, mint például a bosznia-hercegovinai horvátok, vagy intézményileg fejlettebbek, mint a magyarországi horvátok, hogy hasonlóképpen cselekedjenek, és ezáltal hozzájáruljanak saját identitásuk, teljességük és összetartozásuk bemutatásához.” – mondta ®igmanov miniszter.
A „Élő örökség – A szerbiai horvátok szellemi kulturális öröksége” című kiállítás a Vajdasági Horvátok Kulturális Intézetének többéves kutatómunkájának gyümölcse. A kiállítást Josip Bako és Katarina Čeliković, az intézet igazgatója mutatták be.
„Ma este egy reprezentatív válogatást láthatunk itt azokból a szokásokból, amelyek alapján mi, szerbiai horvátok, népként felismerhetők vagyunk abban az országban, ahol alig húsz éve váltunk hivatalosan kisebbséggé. Természetesen a nyelv az egyik legfontosabb ismérvünk, ezért nem véletlen, hogy ezt a kiállítást éppen Budapestre, a Croaticába javasoltuk, amely maga is gondoskodik a horvát nép fennmaradásáról itt Magyarországon. Az Irodalmi Pannónia valójában a megmaradásunk lelke. Az, ami Budapesten történik, az, hogy összegyűjti az embereket Ausztriából, Magyarországról, Horvátországból, Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából, azt mutatja, hogy a horvát nép szeret összegyűlni egy központban, egy fészekben, ahol meleg és szívélyes a fogadtatás. Nagyon jó érzés itt lenni és része lenni egy ilyen Pannóniának” – mondta Katarina Čeliković, a Vajdasági Horvátok Kulturális Intézetének igazgatója.
A 2024-es horvát-pannóniai irodalmi és kulturális színtér témájában tartott kerekasztal-beszélgetést Mirko Ćurić moderálta, aki a Croatica számára így nyilatkozott:
„Újra bemutatjuk az idei termésünket, ahogyan minden évben. Úgy gondolom, fontos megmutatni, hogy mit dolgoztunk, hiszen sok könyvhöz nehéz hozzáférni. Jó dolog, hogy bemutathatjuk, mit hoztunk létre, mely könyvek érdemesek a figyelemre. Ez a rendezvény nagyban motiválja az embereket, mind itt, mind a teljes pannóniai térségben – ezt a résztvevők listája is mutatja. Támogat minket a Kulturális Minisztérium és minden olyan szervezet, amely részt vesz a rendezvényben, és látható, hogy mindez pozitív visszhangot keltett.”
A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek: Skrlinné Sákán Tímea (Croatica, Budapest), Katarina Čeliković (Vajdasági Horvátok Kulturális Intézete, Szabadka), Siniša Matasović (a Horvát Írószövetség Sisak-Moslavina Megyei Tagszervezete), Blazsetin István (Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete, Pécs), Davor Gregurić (Horvát Írószövetség, Rijeka) és Robert Hajszan (Pannon Intézet, Pinkóc).
A programot gazdagította az „India a költő szemével” című költészeti-vizuális előadás, amelyet Joso ®ivković költő és fotográfus adott elő. Ebben a műsorrészben közreműködött Đurđa Jezerčić és Jozo Jezerčić is Orašjéból.
A zenei programot a HOŠIG fiatal tehetségei, Bendjeskov Lilla és Tábori Jasminka biztosították.
A „Horvát-pannon irodalmi szó” című programrészben irodalmi alkotásaikat tolmácsolták a budapesti közönség számára: Darija Agičić Mataić (Eszék), Balatinácz Renáta (Pécs), Blazsetin István (Pécs), Davor Gregurić (Rijeka), Robert Hajszan (Pinkóc), Siniša Matasović (Sziszek), Mirko Kopunović (Szabadka), Zvonimir Stjepanović (Zsupanja), Tomislav ®igmanov (Szabadka) és Joso ®ivković (Orašje).
A rendezvény egyúttal alkalmat adott A tegnap világának régészei című projekt bemutatására, amely idén elnyerte a Horvát Köztársaság Idegenforgalmi Minisztériumának díját. A látogatók megkóstolhatták a híres Donegani-tortát is, amelyet Vatroslav Donegani szobrászművész tiszteletére készítettek, akinek művei a đakovói katedrálist díszítik. Az este kellemes hangulatban zárult.
A Horvát Irodalmi Pannónia rendezvény második napja a HOSIG-ban zajlott, ahol a djakovói Antun Horvat Szakközépiskola és a HOSIG diákjai meleg előételek készítésében mérkőztek meg. Emellett műhelyfoglalkozások is helyet kaptak: regényírás (Mirko Ćurić), versírás (Blazsetin István) és haiku-írás (Siniša Matasović).
A VII. Horvát Irodalmi Pannónia ismét bebizonyította, hogy a kultúra és az irodalom képes összekötni a közösségeket államhatároktól függetlenül. A rendezvény sikerének köszönhetően Budapest továbbra is fontos találkozóhely marad a pannon régió horvát alkotói számára.
Képek: Kardos Zsolt
