Advent negyedik vasárnapja a katolikus naptár jegyében

A program Josip Gujaš Džuretin költő születésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezéssel kezdődött. A horvát nyelv megőrzésében betöltött szerepe, valamint irodalmi munkásságának maradandó értéke ma is meghatározó része a térség kulturális emlékezetének.

A központ dísztermében a résztvevőket Vélin Veszna, az intézmény megbízott igazgatója köszöntötte. A fiatal szereplők versekkel és karácsonyi énekekkel teremtettek ünnepi hangulatot.

Az est középpontjában a Horvát Katolikus Kalendárium 2026-os kiadásának bemutatója állt. A kiadvány közel harmincéves szünet után immár ötödik éve jelenik meg folyamatosan. A naptár a Croatica kiadó gondozásában lát napvilágot, a projekt megvalósulását pedig Skrlinné Sákán Tímea, a Croatica igazgatója koordinálta.

A kiadvány öt évvel ezelőtt Szolga József, a magyarországi horvátok parlamenti szószólójának kezdeményezésére és támogatásával indult el.

A kalendárium tartalmáról és koncepciójáról Greges Trubics Lilla szerkesztő és Bacsmai László atya beszéltek, a beszélgetést pedig Skrlin Maja vezette. Kiemelték, hogy a 256 oldalas, horvát nyelvű kiadvány nem csupán írások gyűjteménye, hanem lelki, kulturális és identitásbeli útitárs az egész év folyamán. Őrzi a horvát nyelvet, közvetíti a hitet, dokumentálja a közösségi élet eseményeit, és összeköti a Magyarországon és azon túl élő horvátokat.

Az idei kiadást különösen hangsúlyossá teszi az ajtó szimbóluma, amely vizuális és lelki vezérmotívumként húzódik végig a naptáron. Az ajtó a nyitottság, a találkozás és a remény jelképe, szimbolikája pedig Szent Márton alakjához kapcsolódik, aki a határokat átlépő szentként fontos szerepet tölt be a magyarországi horvátok identitásában.

Bacsai atya felszólalásában a nyomtatott szó jelentőségét hangsúlyozta a digitális korban, kiemelve, hogy a kézbe vehető könyv különleges értéket hordoz: őrzi a nyelvet, a kultúrát és a hitet, hidat képez múlt és jelen, valamint a nemzedékek között. A naptár gazdag tartalmából említést tett a homíliákról, interjúkról, zarándoklatokról, közösségi beszámolókról, valamint a régi ételekről és szokásokról, amelyek a népi emlékezet fontos részei.

Greges Trubics Lilla kiemelte, hogy a naptár borítója jelképes „ajtóként” szolgál, amelyen keresztül az olvasó a csend, az ima és a találkozás terébe léphet – Istennel, a közösséggel és önmagával. A magyarországi horvát települések templomainak kapuit ábrázoló fényképek egyszerre jelképezik a sokszínűséget és az összetartozást, míg az irodalmi és lelki írások további mélységet adnak a kötetnek.

A program során a kiadványban megjelent versekből is elhangzott néhány: voltak, akik saját műveiket, mások ismert szerzők alkotásait tolmácsolták, új hangot és érzelmi árnyalatot adva nekik.

Az est zárásaként a közönség a Misina Zenekar koncertjének köszönhetően a régi idők hangulatába csöppenhetett. A karácsonyi dalok és népi dallamok előadásával megidézték a hajdani ünnepi összejövetelek világát, a jelenlévők szívében pedig a béke, az összetartozás és az öröm érzését hagyták a legnagyobb keresztény ünnep küszöbén.